Szűrös Mátyás huszonnyolc éve, október 23-án a déli harangszó elhalkulása után az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Történelmi szavait ováció, harsonák és a forradalom első szabad ünneplése követte.
1989. október 23-án kiáltotta ki Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren a harmadik Magyar Köztársaságot az akkor – átmenetileg – az államfői teendőket is ellátó Szűrös Mátyás házelnök.
Szétesett az MSZMP, jöttek az újak
Az új államberendezkedés eme fontos mérföldkövét fontos események készítették elő a rendszerváltás folyamatában. Ennek része volt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szétesése, ennek nyomán a Magyar Szocialista Párt (MSZP), illetve az új ellenzéki politikai pártok megalakulása is. Fontos momentum volt az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte és a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elindulása az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a – társadalmi szervezetek alkotta – „harmadik oldal” részvételével.
Budapest, 1989. augusztus 2. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjainak képviselői a szervezet sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban (b-j): Boross Imre (FKgP), Kis János (SZDSZ), dr. Füzessy Tibor (KDNP), dr. Vígh Károly (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), Szabad György (MDF), Orbán Viktor (FIDESZ), Horn Gábor (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) és Varga Csaba (Magyar Néppárt). MTI Fotó: Földi Imre
A nemzeti kerekasztal-megállapodást1989. szeptember 18-án írták alá. A dokumentum a többpárti demokratikus jogállam kialakítását alapozta meg, tartalmazta az alaptörvény preambulumának elhagyását, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazását, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállítását, és rögzítette Magyarország új, köztársasági államformáját.
Szinte teljesen megújult a ’49-es alkotmány
Az akkor még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében”október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását.
Dunaújvárosban a régi Építők úti víztoronyról szerelték le a vörös csillagot. A kormány döntésének megfelelően országszerte eltávolítják a pártjelvényeket a közintézményekről. A 10 méter magas, egy tonnás szerkezetet 40 méter magasságból hozták le a földre. MTI Fotó: Arany Gábor
A megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (az 1949. évi XX. törvény) módosított változata (1989. évi XXXI. törvény) volt, ám tartalmát tekintve csaknem 80 százalékban megújult.
Az alaptörvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően meghatározta a viszonyukat egymáshoz. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét.
Hatvan, 1989. október 23. Oláh Ferenc honvéd főtörzsőrmester (j) és Tari István, a hatvani Zalka Máté Munkásőregység parancsnoka (j2) megbeszélik a leadott fegyverek védelmét, miután az Országgyűlés törvényt hozott a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Biztosította a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte “a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről” szóló paragrafust, és külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és a magántulajdont, a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat.
Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők.
A törvényi alapok megteremtése után kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.
Történelmi pillanat, ováció és örömünnep
1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat katonai díszmenetben az állami zászlóhoz vitték.
Budapest, 1989. október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából összegyűlt embertömeg – felette egy nagyméretű nemzeti zászló – a Kossuth téren, a Parlament előtt. A háttérben a Néprajzi Múzeum (b) és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épülete látható. MTI Fotó: Manek Attila
Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta.
Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, az ország külföldi barátait, majd így folytatta: „Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő – különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás – történelmi tanulságaitól is indíttatva, megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait (…). A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.”
Budapest, 1989. október 23. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök október 23-án déli 12 órakor, a harangszó hangjait követően az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. MTI Fotó: Manek Attila
Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén.
Budapest, 1989. október 23. Az 56-os autóbusz tábláját emeli magasba egy résztvevő a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából rendezett ünnepség tömegében a Kossuth téren. MTI Fotó: Manek Attila
Három a magyar köztársaság
Az ország államformája az őszirózsás forradalom után, 1918. november 16-án lett először köztársaság „népköztársaság” formájában, ezt váltotta fel 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság.
1920. március 18-án kormányrendelet helyezte hatályon kívül a forradalmak intézkedéseit, és a két világháború között, Horthy Miklós kormányzósága idején az ország „király nélküli királyság” volt. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki), majd 1949. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett.
Budapest, 1989. október 23. Zászlókkal, transzparensekkel vonulnak fel az első legálisan megtartott, az 1956-os események tiszteletére rendezett emlékünnepség résztvevői a Corvin közben. MTI Fotó: Varga László
A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki, a magyar történelem e sorsfordító napja az alkotmányos rendszerváltási folyamat kiemelkedő eseménye lett. Magyarország visszatért ahhoz a parlamentáris rendszerhez, amelynek alapjait még 1848-49-ben fektették le a modern parlamentáris magyar állam alapítói.
Az 1990. május 2-án összeülő, szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.
